Vége a napnak, a kocsma vár, az utcán lányok, mindegyik énrám vár, drága a testük, de olcsó a vágy, Ne szólj hozzám édes, mert szét, szétrúgom a szád! Leülök egy sörhöz, valaki rám köszönt, bólintok némán, a szememmel üldözöm. Jó a lába, s feljebb se rossz, mi lehet közöttük? Így hát utána indulok. Várj meg édes, várj reám, Legyen ez a tied, és az én, én éjszakám. Várj…. Hideg az utca, forró a test, Ma este édes, csak engem szeress, Mert amit én adok, ilyet nem kaphatsz soha, Elviszlek magammal, oda, hol eddig még nem jártál soha.